A platina egy átmeneti fém, mely egyike a nehézfémeknek. A rendszáma 78, vegyjele pedig Pt. Ez különleges összetételű elem, ami több másiknál sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezik.

Története

Az ősi egyiptomi mesterek, még akkor is, ha nem szándékosan, már használták a természetes eredetű szennyezett platinát az ezüst helyett. Az Ecuadori indián törzsek pedig ékszer csempészek készítettek belőle mielőtt a spanyol hódítók megérkeztek volna. 1736-ban Ulloa spanyol csillagász és tengerésztisztelem egy el nemmunkálható fémet talált a Kolumbiai aranybányáiban amelynek nevét „platina”-nak nevezték el (az spanyol eredetű szónak jelentése „Kicsi Ezüst”.

Előfordulása

A platina nagyobb mennyiségben fordul elő, ha összekeverik más platinafémekkel vagy a nikkel-, réz- és vas-szulfidokkal. A legnagyobb bányászati ​​termelés a dél-afrikai és oroszországi réznikel ásványokból származik, amelyet Kanada Sudbury-bányásza egészíti ki.

A vegyi tulajdonságai

Az platina erős kémiai összetételének köszönhetően nagy ellenálló képességgel rendelkezik. A feloldásához sósav vagy oxidálószerben oldott királyvíz szükséges. Az így feloldott hexakloro-platina(IV)-sav (hidrogén-[hexakloro-platinát(IV)], H2[PtCl6]) aktív reakcióba lép más anyagokkal, ami jellegzetes vegyi reakciókat eredményez.

A gyártás és a felhasználás

A platina a világ legkevésbé elérhető fémje, amelyet elsősorban Dél-Afrikai Köztársaságból származó termelés finanszírozza. Az ásványi anyagokból kitermelhető nemesfém-koncentrátumok segítségével mind a hat platinafémet előállíthatjuk. A platina 35-40%-át palládiummal együtt alkalmazzák katalizátorokként a benzinüzemű gépkocsiknál. Ugyanannyit használnak ékszerkészítésre, míg az összes példánynak 18%-a petrolkémiai és üvegipari felhasználásra kerül elő. A daganatos megbetegedések kezelésére néhány platinavegyületet használnak, mint például a ciszplatin, a karboplatin és az oxaliplatin. Ezek a gyógyszerek erős hatással bírnak és remek eredményeket érnek el.