A ródium egy fémes elem, a vegyjele Rh (rendszáma 45) és a platinafémek csoportjába tartozik. Ezüstfehér fém, amely kissé rideg szobahőmérsékleten, de magasabb hőmérsékleten megmunkálható és jó elektromos vezető. Az egyetlen ismert izotópja +3 oxidációs számu vegyületeiben fordul elő leggyakrabban.

A kémiai tulajdonságok

A ródium egy kémiailag ellenálló fém, amit csak magas hőmérsékleten tudnak megfertőzni halogének. A melegítés hatására reakcióba lép az oxigénnel és ródium(III)-oxid (Rh2O3) keletkezik, ami elbomlik további hevítés után. Gyengén oldja a hidrogént, de jobban mint a platina és kénnel és arzénnel reagál már alacsonyabb hőmérsékleten is. Savakban nem oldható meg tömör állapotban, míg királyvízben sem.

Előfordulása a természetben

A platina egy ritka elem, amely szabad állapotban is előfordul a természetben, de gyakrabban ötvözet formájában. Emellett megjelenik a nyers aranyban is.

Előállítása

A ródium előállításához először a platinafémeket királyvízzel oldják le, majd ammónium-kloriddal különválasztják az irídiumot és a ródiumot. Az irídiumot ammónium-kloriddal kicsapják. Az oldatban maradt ródiumpartikulákat cink hozzáadásával szennyezik, és izzítás után kioldják. Ezután alkalmaznak néhány más reakciót, beleértve a kloridra alakítást és hidrogénnel történő redukciót, amelyek segítenek megszabadulni a ródiumpartikuláktól.

Felhasználása

A kolloid ródiumot a hidrogénezés során katalizátorként használják. Amikor platinával és irídiummal ötvözzük, hőelemeket készíthetünk vele, amelyek alkalmasak magas hőmérsékletek mérésére. Az elektrolitikusan leválasztott ródium pedig csillagászati tükrökhöz jó. Az ammónialeválást is segítve olyan katalizátorokat szabadít fel, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a salétromsavgyártásban.

Az ékszerészek előszeretettel alkalmazzák a fehérarany bevonására, mivel ez erős és fényes.